I. Vizsgálat. (Értékfelmérés - értékleltár).
I. a.) Történeti leírás, és régészeti örökség.
Békás községre vonatkozóan nem készült eddig részletes falumonográfia, így a település történetének és régészeti örökségének értékelésekor csak a szórványosan rendelkezésre álló adatok számbavételén túl, a helyszíni szemléken, azaz a terepbejárásokon tapasztaltakra, támaszkodhatunk.
Történeti leírás.
Elhelyezkedése:
Pápától dél-nyugatra, légvonalban mindössze 10, országúton alig több, mint 13 kilomé-ternyire, Mezőlak és a Marcal-patak által ölel-ve, sík, vizenyős területen, Mihályháza határának szomszédságában helyezkedik el Békás község. Pápáról naponta húsznál több busz szalad át a kis falun, és tucatnyinál több vonat halad el mindkét irányba, az egy kilométerre lévő mezőlaki vasútállomáson.
A település etimológiája:
Magyar eredetű falunév, mely bizonyára előbb a település mellett elfolyó ér neve volt. Legkorábban egy 1367-es határjárás leírásában még Becas néven említik. Egyes vélemények szerint nevét az itt birtokos Bákási család után nyerte.
Településtörténet:
Római kori cserépedényt és több Árpád-kori leletet, közte fogaskerék és pálcikás díszítésű fazéktöredéket találtak a kutatók. A helység a középkortól kezdve a róla nevezett Békási család birtoka és amikor a 18. században közbirtok lesz, azaz különböző jogcímeken a Sándor, Tatlián és Esterházy családok szereznek benne részeket, továbbra is a Békási család bírja legnagyobb részét. 1488-ban jobbágyait 11 forint országos adóval rótták meg s átlagban ennek megfelelő lakosságszám jelentkezik a 16. századi dikajegyzékekben is. Az ellenség 1531-re telkeinek 85%-át felégette, 1544-re pedig depopulálta. A visszatérő lakosságot 1553—1556 között többször megrohanja, kirabolja, egy alkalommal hat kolonust elhurcol, így a jobbágyok félelmükben, 1556-ban ismét üresen hagyják a falut. 1567-ben alávetik magukat a töröknek, uralma alatt állanak 1592-ben is. Ezután hosszabb ideig prédium, csak 1603-tól fizet ismét adót. A 17. század közepén a Marcalon átkelő csavargók fosztogatják a jobbágyokat. Ennek következtében népe megfogy és elszegényedik, dézsmájának árendája 1660-ban csupán tíz forint. 1672-ben a bírót leszámítva 23 gazda adott tizedet. A melypont a falu életében a 17. század elején következik be, és a stagnálás még az úrbéri tabellában is látható.
Határa két nyomás, csak a 19. században vezetik be a háromnyomásos gazdálkodást. A föld részint agyagos, részint homokos, jól termő. Őszit és tavaszit termelnek benne, az Esterházy részen a 19. században bükkönyt, kukoricát és krumplit vetnek. Károkat okoznak a Bittva áradásai, ezért az uraság e patak három öl széles medrét minden évben tisztíttatja, és vízlevezető árkokat építtet. Pápán és a szomszédos prédiumokban fuvarral és napszámmal lehet pénzt keresni, a Marcal folyóban halászhatnak. Az árukat Pápa piacain értékesítik. Súlyosbítja a nép helyzetét a nagy-mérvű katonai beszállásolás.
A falu a szokásos módon adózik. Tizedét a Vaszarkés kerülethez tartoznak s a győri püspököt illetik. Az úrbéri tabella idején kilenced nincs, viszont a 19. században az Esterházyaknak a mezőlaki uradalomhoz tartozó részén ismét van. Szerződésről egyetlen birtokosnál sem ludunk. Békás népe 1768-ban részben szabadmenetelű, részben örökös jobbágy, a birtokos családul úriszékének jogara alatt. Magyar falu, református és római katolikus hitű lakosokkal. Az 1698. évi vizitáció szerint a mezőlaki református anyaegyház filiája, 1779-ben római katolikus hívői a nyárádi plébániához tartoznak. 1773-ban egytanítós iskolája van.
A pápai járás kisközségeihez hasonlóan, Békáson is a nagybirtok, a szántóterület hiánya akadályozza a paraszti latrossá egészséges fejlődését. A község lényegében az 1945-ös földreform eszmei uradalmi község volt, amelynek élete a nagybirtok akarata szerint folyik. Mezőgazdasági lakosságának háromnégye része nincstelen gazdasági cseléd és mezőgazdasági urunk: az uradalomtól függő alkalmazott. 1857-ben határán két nagybirtokos és 29 kisbirtokos osztozik. A század elején a nagybirtok elnyeli a kisbirtokokat, 1910-ben már csupán 18 a kisbirtokos száma, 1935-ben Vécsev Tamásné birtoka 895 hat. H. 1941 lesz egészségesebb a birtokmegoszlás, ekkor két 20—50 hold négy 10—20 holdas, tizenegy 5—10 holdas és harminchárom 5 holdon aluli gazdaság van
A török és más portyázók többször felégették, lerombolták, de a visszatérők mindannyiszor felépítették házaikat. A Marcal-vidék szépségén túl, különösebb látványosság nincs a faluban. Helyi nevezetesség több is van. A két világháború elesettjeinek emléktáblája, a Békássy-Hollán kápolna, ahol két jeles személyiség is pihen: "Nagyméltóságú Hollán Ernő úr /ny. cs. és apost. kir. altábornagy, a 48-as szabadságharc ezredese/ és Békássy Gyula, ugyancsak szabadságharcos, aki a Kis-Celli kerületnek volt országgyűlési képviselője. A neves Vécsey-kastély és gyönyörű parkja 1945 után egy ideig népfőiskola, majd állami gazdasági központ, végül nevelőotthon lett.
A község lakossága földművelésből és állattartásból élt, az urasági birtokon cselédeskedett. 1672-ben csupán 24 adózót tartottak nyilván, a tizedek a győri püspököt illették. 1773-ban egytanítós iskolája volt a falunak. Felekezetileg a reformátusok Mezőlakhoz, a katolikusok Nyárádhoz tartoztak. Az 1785-ös népszámlálás szerint 2 nemes, 15 paraszt, 12 paraszt örököse, 20 zsellér, 4 egyéb, 39 fiúgyermek és 86 nő lakta a kis települést, összesen 178 személy, 23 házban, 33 családot alkotva. 1930-ban 414 lakost számláltak, 1986-ban már 283-ra apadt e szám, 1990-ben 252, 1996-ban pedig 242 személy él itt, 94 házban.
Az 1117 holdas határból csak 576 volt művelhető az árterek és a sok felszíni víz miatt. A nagy rét- és legelőterület viszont kedvezett az állattenyésztésnek. A földkiosztáskor Vécsey Tamás 978 holdját parcellázták ki, de nem jutott elegendő föld minden igénylőnek. Hiányoztak a legszükségesebb eszközök és az igaerő.
Jelentősebb változást az 1959 tavaszán megalakult Szorgalom nevű termelőszövet-kezet hozott. A 65, hét holdnál kisebb területtel bíró mellett, tíz családnak volt 7-15 holdja, s csak ötnek annál több. A nyolcvan család által bevitt 600 hektár mellé, igen szegényes felszerelés társult. Kézzel kapáltak, arattak, s csak évekkel később fordult a helyzet, a szövetkezetek egyesülése után, a sok millió forintot felemésztő táblásítások, vízrendezés, gépesítés és kiegészítő ipari üzemek létrehozása révén. A pápai nagy-üzemek munkaerő-kereslete ugyancsak hozzájárult a foglalkoztatottsághoz.
Villanyhálózatuk már 1931-ben volt a békásiaknak, 1992-től kábeltévé működik a településen, járdák, utak épültek. A vezetékes víz kiépítése után, 1996 őszétől 63 lakásba kötötték be a gázt, 35-be a telefont. A mai gondok egyike a hulladékelhelyezés és szennyvízelvezetés. Ez utóbbit társulásos alapon szeretnék megoldani, a közeli Bittva melléki tisztítóban.
Olyan szolgáltatóházat terveznek, amelyben helyet kapna az orvosi rendelő, a védőnői fogadó és a még magánházban működő postahivatal. Új ravatalozó építését is tervezik, s házhelyeket kínálnak az építkezni szándékozóknak.
Békás sok szállal kötődött Mezőlakhoz a múltban is. 1945 előtt a mezőlaki körjegyzőséghez tartozott, majd 1950-1962 között helyi tanács irányította. 1963-tól ismét Mezőlakhoz kapcsolódik, bár helyi önkormányzata, polgármestere van. Iskolát és óvodát.
Békáson hetenként kétszer rendel háziorvos, viszonylag jó felszerelés áll rendelkezésére, a szakrendelésre utaltak Pápára utaznak.
Érdekességként említhető, hogy a régmúltban reformátusként emlegetett település lakóinak többsége most katolikus, kisebb részben evangélikus, s mindössze néhány család képviseli a reformátusokat.
TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATOK (2000):
- Lakosság száma: 242 fő
- Belterület: 49 ha
- Külterület: 602 ha
- Lakások száma: 88 db
- Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 94%
- Telefonnal ellátott lakások aránya 27%
- Burkolt (portalanított) utak: 100%
INTÉZMÉNYEK: 1 művelődési ház, könyvtár, 1 orvosi rendelő, 1 sportpálya
KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR:
- Községi Könyvtár. Rákóczi u. 17.
- Művelődési Ház Rákóczi u. 17.
- Orvosi Rendelő Rákóczi u. 24.
GAZDASÁGI ADATTÁR:
- Pápa és Vidéke ÁFÉSZ 34. sz. Vegyesbolt. Rákóczi u. 34.
- Békási Fiókposta. Rákóczi u. 2.
Régészeti örökség.
(Régészeti lelőhelyek).
A Pápai síkság nyugati szélére, a Bittva és a Tapolca közötti kavics-takaróra települt egy-utcás falu határa sík, csupán a Marcal mellett van egy 5-6 m. magas terasz. A falu határa szántóföld, a Marcal ártere egy kiemelkedő homokszi-get kivételével, nagyobb részt rét.
A település közigazga-tási területéről az alábbi régészeti lelő-helyek ismertek:
1. KASTÉLYPARK: Hrsz: 027/9.
Homokos, kavicsos talajú részben, néhány középkori cserepet gyűjtöttek.1 Lelőhelyünket a középkori Békással, illetve annak egy részével azonosíthatjuk.
A falut egy 1367-es határjárás kapcsán említik először.2 A Békási család birtokolta századokon át zavartalanul, 1488-ban jobbágyaik 11 Ft-ot fizettek.3 A 16-17. században rövidebb időszakokra több ízben elnéptelenedik.4 Az 1531-es adóösszeírás szerint 21 portájából 18 puszta, leégett volt.5
Irodalom: 1. PHM 68.155.1. – 2. HO I. 255. – 3. CSÁNKI 1897, 221. – 4. ILA-KOVACSICS 1964. 144-145. – 5. PÁKAY 1942. 75-76.
2. NAGYAGYAGGYŐR I.: Hrsz: 056/4, 056/5, 056/13, 056/14, 056/17.
A homokos, kavicsos domb lábánál néhány jellegtelen őskori1 és több Árpád-kori cserépbogrács-, fogaskerék és pálcikás díszítésű fazéktöredéket gyűjtöttek.2
Irodalom: 1. PHM 68.156.1. – 2. PHM 68. 153. 1-3.
3. KISAGYAGGYŐR: Hrsz: 079/6, 080.
A homokos, kavicsos enyhe emelkedőn nagyobb méretű köveket figyeltünk meg. Köztük néhány jellegtelen római kori cserepet találtunk. Lelőhelyünk a 48/14. sz. lelőhely északi részét alkotja. Árpád-kori cserépbogrács-töredékeket is gyűjtöttek.
Irodalom: 1. PHM 68.157.1. – 2. PHM 68.157. 2-5.
4. NAGYAGYAGGYŐR II.: Hrsz: 056/13, 056/14, 056/17.
A homokos, kavicsos talajú területen néhány jellegtelen középkori cserepet találtak.
5. OCSOKHIDA: Hrsz: 056/15, 056/16.
Egy enyhe emelkedésű, homokos talajú dombon, 30 X 10 m-es területen, kevés Árpád-kori (fogaskerék díszítésű) és 14-15. századi edénytöredéket találtak. 1
Irodalom: 1. PHM 68.154.1.
I. b.) Természet, táj, tájhasználat.
Békás község Veszprém megye északnyugati részén, a Bakony és a Marcal-völgy közötti terjedelmes Pápa-devecseri-sík és a Marcal-völgy kistájak határán helyezkedik el, közigazgatási területének északnyugati része már a Marcal völgyéhez tartozik.
A terület tengerszint feletti magasság értelmében alacsony helyzetű, enyhén tagolt hordalékkúp-síkság. A Bitva-patak északnyugat-délkelet irányultságú völgye meghatározó a domborzati viszonyokban. A mélyebben fekvő völgytalpak, illetve a Marcalhoz közel eső északnyugati területeken nedvesebb, a keleti részeken szárazabb termőhelyek alakultak ki.
Belterület:
A település utcáiban az ültetési sávok szélessége átlagosként jellemezhető, egyedül az Ady Endre utcában szűkül össze a sáv. Ennek ellenére a település zöldfelületi szempontból kivételes adottságokkal rendelkezik, mert nagy kiterjedésű zöldfelületek találhatók a belterületen.
A zöldfelületi adottságok kihasználtsága változó. Előfordulnak növényhiányos részek, illetve dekoratív, fasorokkal kialakított szakaszok is. A zöldfelület vegyes képet mutat, s ez főleg a tűlevelű örökzöldek megjelenésének köszönhető. A legszebb rész a Rákóczi utca északnyugati szakasza, ahol kistermetű gyümölcsfák, berkenyék, diók kölcsönöznek egységes képet az utcarésznek. Ezek mellett a közönséges nyír, a hárs és a nyár gazdagítja az utcaképet. A zöldfelületben megjelenő koros diók értékes elemei a zöldfelületnek. Védelmük mindenképpen fontos.
A településről alkotott első benyomást a településkapuk képe határozza meg. Ebből a szempontból a délkeleti bevezető szakasz kedvező képet mutat, hiszen a kettős nyárfasor, a volt nevelőotthon parkja fogadóképet teremtenek. Az északnyugati oldalnál hiányzik a bevezető fasor, és a belterület határában sem megfelelő a növényesítés. A délkeleti irányba kivezető közút mentén (a belterület előtti szakaszt kivéve) egyoldali idős nyárfasor, az északnyugatra tartó közút mentén ritkás, fehér akácból és helyenként nyárból álló fasor húzódik.
Az egykori Vécsey-kastély (volt nevelőotthon) parkja jelentős szerepet játszik a település zöldfelületi rendszerében, de meghatározó a fogadóképben is, bár kerítése, kapuzata leromlott állapotban van, s ehhez még hozzájárul a légvezetékek, oszlopok, transzformátor állomások megjelenése is. A parkra gazdag, burjánzó növényállomány jellemző. A növényzet többsége középkorú, de található néhány termetes, koros növény is. A lombhullató fafajok többségét hegyi- és korai juhar, hárs, vadgesztenye, juharlevelű boglárfa alkotja. A tűlevelűek közül a kastélyparkok elmaradhatatlan növénye, a tiszafa, a luc- és ezüstfenyő, az oregoni álciprus különböző fajtái, valamint a tuják a legfontosabbak.
A park helyi védetté nyilvánítását az értékes növényállomány indokolja. Részletes felmérést kell készíteni a növényzetről, a fák koráról, állapotáról. A kert növényei folyamatos fenntartást-gondozást, a kert egyes részei pedig helyreállítást igényelnek. A területre fenntartási-kezelési terv készítése javasolt, amely alapján a park gondozása történhet.
Bár a terület magántulajdonban van, a látogatás teljes kizárását nem lehet támogatni.
A központi park területe egyáltalán nincs kihasználva zöldfelületi szempontból. Növényzet alig található. Néhány pad, játszóeszköz teremti meg a pihenési funkciót és a játéklehetőségeket.
A római katolikus templom környezetében dominálnak az örökzöldek, főként az ezüstfenyők. Ezen kívül keleti tuják és közönséges nyírek láthatók a területen.
Külterület:
A külterület java részén mezőgazdasági tevékenység folyik, s így a szántóföldek a közigazgatási terület nagy részét elfoglalják. Az összefüggő, homogén szántók előfordulása jelentős. Összefüggő gyep művelési ágú területek a közigazgatási terület északnyugati felében találhatók.
A településen az erdőterületek nagysága 4,4 ha, ami mezővédő rendeltetésű. Az erdőterületek 100%-a rendezetlen tulajdoni viszonyú (a meglévő erdősávokban nincs fahasználati lehetőség).
I. c. ) Településkép és utcaképek
Jellegzetesen egyutcás falu, főutcája a Rákóczi Ferenc utca. Egyetlen mellékutcája (Ady Endre u.) újabb keletű, míg a település bejáratánál, a kastély mellett alakulóban levő legújabb utcájában (Deák Ferenc u.) alig egy pár lakóépület látható. Belterületét túlnyomórész lakó-, külterületét mezőgazdasági célra hasznosítják. A harangtornyok és a kápolna látványa meghatározó a településképben, ezek mellett értékes falukép eleme a kastély parkjával és kápolnájával egyetemben.
Szép számban találhatók a településen múlt századi, barokk építészeti stílusjegyeket hordozó, osztópárkányos, macskalépcsős homlokzattal, sátortetővel kialakított tornácos épületek. Szép példák láthatók ilyen stílusú házakból az egész településen. Ezeknek a házaknak egy része felújított, de sok közülük leromlott állapotban van.
Az épületek többségét az 1960-as, 1970-es években átépült, egyszintes házak alkotják, amelyek közül még sok őrzi az egykor jellemző építészeti stílust. A településre zömmel az egyszintes beépítés jellemző, de esetenként beékelődnek kétszintes házak is, néhány új beépítésű szakaszon (Ady utca északkeleti része) pedig sok kétszintes házzal találkozhatunk. A településen a Rákóczi Ferenc utcában utcavonalas, az Ady Endre utcában előkertes a beépítés. A járófelületek járdalapos, vagy betonburkolatos kialakításúak. Utcái rendezettek, temetője tiszta, gondozott.
I. d.) Településkarakter.
A mai község mintegy 90 lakóházból álló, jellegzetesen egyutcás falu. Utcaképe a mai dunántúli falusi utcaképnek megfelelő, túlnyomórészt az utcafrontra épített, földszintes családi házakból áll össze. A 18. század derekán kiadott első katonai térképen egyutcás település, s ezt a karakterét lényegében máig megtartotta. Az említett térképen a mai Rákóczi utca (Öregfalu) középső része jelenik meg, majd ezt követően a település ez utca végeiben fejlődik. A temető bekötőútja utáni utcaszakaszt a helybeliek „Újtelep”-nek nevezik. Az Ady Endre utca (Futrinka-) újabb keletű, az 1970-es években alakult ki, míg a település szélén található Deák Ferenc utca most van kialakulóban.
A település karakterének markáns eleme az egykori Békási-, majd Vécsey kastély, melyet nagykiterjedésű angol park övez, benne egy romantikus stílusban emelt családi kápolnával. A balterület sajátos elemeit jelenti a két, a római katolikusok , illetve a protestánsok által emelt harangláb, míg a temető bejárata közelében álló Hollán Ernő kistimapusztai tulajdonos által emelt Hollán-kápolna, szintén a romantika jegyeit viseli. Történelme során központi tere nem alakult ki, ezt a szerepet a két harangláb környezetében vette át a Rákóczi Ferenc utca, ahol egy szépen karbantartott épületben a polgármesteri hivatal is helyet kapott.
I. e.) Védettségek. (Régészeti és építészeti műemléki).
A település közigazgatási területén kiemelt régészeti védettséget élvező lelőhely nincs, de megjegyzendő, hogy a nyilvántartott régészeti lelőhelyek a 2001. évi LIV tv. 11. §-a által meghatározott általános törvényi oltalommal bírnak. A településen országosan védett építészeti örökségi érték nincsen.
I. f.) Az örökségi érték és védettségük viszonya.
A település közigazgatási területén 5 nyilvántartott régészeti lelőhely található, amelyeket az 1. a) pontban felsoroltunk. Ezek a kastélyparktól délre, a Bittva-patak felé eső területen találhatók, ami természetes, hiszen a megtelepedés alapfeltétele a víz közelsége. Így – túl az 1. a) pontban felsorolt régészeti lelőhelyeken. Az itt végzett földmunkáknál fokozott eshetősége van régészeti emlékek előkerülésének a nyilvántartott lelőhelyeken kívül is. A településen helyi védelemről szóló rendelet nincsen. A 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletre hivatkozva, felhívjuk az érintettek figyelmét arra a lehetőségre, mely szerint Helyi védelemben, mind területi, mind egyedi érték egyaránt részesülhet. A védelmet a szabályozásban, vagy önálló, a helyi védelemről szóló rendeletben lehet biztosítani.
I.f.1.) Régészeti lelőhelyek:
Békás területén az MTA Régészeti Intézete irányításával a Magyarország Régészeti Topográfiája keretén belül készült szisztematikus régészeti topográfia (Magyarország Régészeti Topográfiája 4. A Pápai és Zirci járás. Budapest, 1972. 67; a továbbiakban Topográfia). A hatástanulmány a tervezési terület régészeti örökségének vizsgálatakor alapvetően erre támaszkodott. A kastélyparktól délre, annak közelében (1. sz. lelőhely) középkori eredetű cserépanyag került megismerésre, melynek alapján a régészeti kutatás itt véli azonosítani a legkorábban 1367-ban említett Békás település helyét. Ettől keletre „Nagyagyaggödör I.” nevű helyen (2. sz. lelőhely) jellegtelen őskori és több Árpás-kori cseréplelet került a felszínre. Ettől keletre a „Kisagyaggödör” nevű helyen (3. sz. lelőhely) római-,és Árpád-kori leletanyag vált ismertté. Ettől a lelőhelytől dél-nyugatra „Nagyagyaggödör II.” területén (4. sz. lelőhely) jellegtelen Árpás-kori cserépleletet találtak a régész kutatók. Ettől nyugatra, a „Ocsokhida” nevű helyen (5. sz. lelőhely) Árpád-kori és 14-15. századi cseréplelet vált ismerté.
I. f. 2.) Építészete, köztéri alkotások:
A településen országos védelem alatt álló építészeti emlék nincsen. A település értékes épített öröksége az egykori Békási-, majd Vécsey család kastély épülete, melyet egy nagyméretű angol-park övez, benne családi kápolna. E mellett a településen van egy újabb, vörös téglából emelt, kisméretű római katolikus templom. Ennek közelében, a temető bejárata mellett áll a Hollán család kriptája, míg a Rákóczi Ferenc utcában két harangláb építménye az, amely külön figyelmet érdemel.
1. A Békási család kastélya. (H)
Címe: Rákóczi Ferenc utca 2.
Hrsz: 22.
T ö r t é n e t e :
A Békássy család évszázadok óta birtokolta a területet. Az 1857 évi kataszteri térkép a parkot már ábrázolja, de a kastélyt még nem. Stílusjegyek alapján építése az 187o-es évekre tehető. Az 192o-as évektől házasság révén a Vécsey család birtokába került. Jelenleg nevelőotthon.
J e l l e g e.
A község szélén, műút mentén, régi gazdasági épületelv között, gondozott nagy parkban áll az egyemeletes kastély.
K ü l s e j e.
Tömege, homlokzata klasszicizáló eklektikus irányzatú. Középrésze emeletes, és a falszerkezetek vizsgálata alapján elképzelhető, hogy a földszintes oldalszárnyak későbbi toldások. Homlokzata egyszerű, vakolt, tagozatszegény. Architektonikus elemei: párkányok, ablakszemöldök-párkány, lizénák a kora eklektika jegyeit viselik. A hangsúlyos tető igényes bádogszerkezetei nem arányosak a puritán összképpel. Feltételezhető, hogy a homlokzat a tatarozások során sematizálódott.
Megemlítendő a parkban álló neogót kiskápolna, a család kriptája.
B e l s e j e:
Tömör alaprajzi rendszerű, hossz- és haránt irányú főfalakkal épült. Néhány helyiségben még az eredeti kismozaik padlóburkolat látható, az emeleti lépcsőelőtérben a beledolgozott „B” monogram az építtető családra utal.
2. Kápolna. (H)
Címe: Békási család kastélyának parkja.
Hrsz.: 21.
T ö r t é n e t e:
Építéséről nincs adatunk, így csak következtetésekre vagyunk utalva. Az 1857. évi kataszteri térkép még nem ábrázolja. Az 1880. évi III. katonai térkép sem. Egyéb támpontunk nem lévén, stíluskritikai alapon az 188o-9o. évekre datálható. Építtetője nyilván a birtokos Békási család volt.
J e l l e g e:
Eklektikába hajló neogót stílusban épült családi sírkápolna, huszártoronnyal a kastélyparkban.
K ü l s e j e:
Jó arányú, jó tömegelrendezésű épület. Ez az igen egyszerű, tömör, nyeregtetős, kis középtornyos, oromzatos típus nem ritka a kis templomok, kápolnák sorában.
Félköríves, bélletes keretben tölgyfa kapu díszmű-kovácsvasalással. Fölötte 8 küllős ablak hasonló keretezéssel, a homlokzatfelülethez képest hatalmas mérettel, hiszen ez az egyetlen bevilágító nyílás. A sarkokat kis lépcsőzött támpillérkék fogják. Romantikus lépcsőző oromfal, szinte ráül a kis falazott harangtorony.
Oldalain félkörösen záródó nyílások, hegyes oromfalak, bádog kupola, belül kis harang. A kripta oromfalakon uo. lépcsőző szegély jelenik meg. Az oromfalak húzott párkányai alul-fölül körbefutnak. Palafedés. A mértékletesen alkalmazott díszítőelemek részletképzései arányosak, stílusosak és finomak.
B e l s e
A teret diadalív osztja két részre. Megfelelője a bejárati falon is megjelenik. A szentély egyenes záródású, de lesarkítva. A falakat quader rajzú nútozás fedi. A hevederívek között csehboltozat, szolid festett szegélyek.
Faépítményű romantikus stílusú oltár, fehérre mázolva, aranyozott díszítésekkel. Festett oltárszobor: Mária Jézussal, 2+2 romantikus gyertyatartó. Tölgyfa padok romantizáló faragványokkal. A küllős körablak jól bevilágítja a termet. Mindez jó minőségű munkával készült.
Kétoldalt 2 sorban 3-3 koporsóhely. A legkorábbi Pongrátz Anzelm 1907, majd a Békássy és Vécsey család tagjai, a legújabb Vécsey Tamás 195o.
Egyházi épületek:
1. Haranglábak. (H)
Címük: Békás, Rákóczi Ferenc utca.
* Rákóczi Ferenc u. 13-15 sz. ház előtt (protestáns).
* Rákóczi Ferenc u. 50 sz. ház előtt. (Római katolikus).
J e l l e g ü k:
A falun észak-déli irányban átmenő út mentén jobb ill. baloldalon álló, ma is működő haranglábak.
L e í r á s u k:
A Pápa felöl jövő út jobb oldalán a falu központjában vakolt, fehérre meszelt építmény, egykoron a település római katolikus lakossága emelte. Lábazata világosszürke, körülötte sötétbarnára festett, 1 m magas, faragott fakerítés. A kerítésen belül 60 cm széles beton járda.
A torony a helyi önkormányzat tulajdonában van. 1995 szept. 3-án avatták föl, akkor fejeződött be a felújítása. Ma világháborús emlékmű.
Mind a négy oldalán van egy-egy köríves záródású ablaknyílás, rabichálóval elzárva. Az ablakok alatt körbefutó tégla párkány. Félköríves ajtaja vas keretben rabicháló, padlója beton, cementsimítással, fehérre festve.
Nyolcszögletes törtvonalú fa fedélszék, a szarufák között felfalazva, vakolva, meszelve. A tető indulópárkánya egy sor hornyolt tetőcserép. Tetején kereszt átlósan átlőve két "nyíllal". A toronyban megtalálható a harang tartószerkezete, a harang már nincs benne. Belül fekete márványtábla az I.-II. világháború áldozatai emlékére. Az út felöli oldalán a párkány alatt, 1 m magasan egy kő kereszt van a falban.(1 m-től a párkányig)
Az út bal oldalán álló haranglábat az evangélikus egyház használja. Tetején kettős kereszt. Ugyanolyan faragott barna 1 m magas fa kerítés veszi körül, mint a másikat.( az önkormányzat készíttette 1995-ben, a másik harangláb felújításakor) A kerítésen belül 60 cm széles járda. Lábazata frissen "fröcskölt", világosszürke ('95-ös), az ajtó körül, az ablakok körül, a sarkokon és a párkány körül szürke keretezés. Az ablak köríves téglanyílás, párkánya kívülről kő, belülről tégla, hálóval lezárva (a madarak ellen). A bejárat fa keretben tömör, barnára festett, egyszerű fa ajtó, fölötte félköríves ablaknyílás, hálóval. Csak küszöb van, belül nincs kibetonozva, a falai kb. 2 m magasságig szürkére vannak festve.
Tornya ugyanolyan mint a másiké, harangtartó szerkezete fa, a harangon szöveg és virágminta. A harang felirata: 1836 SELTENHOFER FRIGYES FIAI SOPRON CS. ÉS M. K. UDVARI HARANGÖNTÖDE. A minta: két szárnyas oroszlán között egy ellipszis alakban két címer (császári és királyi), fölöttük korona. A harang felső részén leandervonal, benne virág, alatta osztóelem, alatta gótikus csúcsíves minta. A harang később került ide.(el van repedve)
A két harangláb kb. 100 m-re van egymástól. Az evangélikus harangláb 1972-ben lett bevakolva, 1972-ben lett bevezetve a villany és 1995-ig drótkerítés volt körülötte
2. Békás. Temetőkápolna (Hollán család). (H)
Címe: Községi temető.
Hrsz: 100.
J e l l e g e:
A falu szélén elterülő temető bejáratánál elhelyezkedő épület.
L e í r á s a:
K ü l s ő:
A bejárat előtt kettő oszlop, hármas csúcsíves nyílás, fölötte ugyanolyan hármas tagozódású csúcsíves ablak (középen nagyobb, két szélén kisebb), fölötte kettő kisebb oszlop konzolon, csúcsívet tart, fölötte a torony mind a négy oldalán ablakkal. A kereszthajón nincs ablak, hátul a kettős tagozódás fölött hármas csúcsíves ablakok. A kápolna mögött négy síremlék található, körülötte a régi temető.
A bejárat egyenes záródású, fölötte faragott kő áthidaló, fölötte csúcsíves záródású ablakkeret.
Palafedésű, a mai szürke festésen átüt a valamikori sárga, alatta pedig helyenként vörös festéknyomok is láthatóak.
Kettős párkányzata van: az alsó az oszlopfőnél, a felső pedig a csúcsív fölött. Bejárata kovácsolt vas burkolatú fa kapu. Fölötte csehsüveg boltozat.
B e l s ő:
Belül négy pár pad, szemben Mária-oltár. A padló kő burkolatú, nyolcszögletű kelheimi, 13 x 13 cm-es négyzetekkel. A falon jobb és baloldalon vörös márványtáblák, mögötte a régi tulajdonosok hamvai. Baloldalon festmény: Madonna-kép, a freskó a 60-as években készült, adomány. Jézus sírbatétele, alatta 3 x 4 márványtábla. A táblákon balról-jobbra, fölülről-lefelé a következő feliratok vannak:
* békási Békási Imre 1868-1950, „Várom a holtak föltámadását és az eljövendő örök életet (credo/)”
* békási Békássy Gyula 1873-1937
* özv. békási Békássy Károlyné szent-király-szabadjai Rosos Izabella.
1907-ben halt meg 64 évesen
* békási Békássy Károly 1886-ban halt meg 52 évesen
* ifj. Békássy Lajos István 1869-ben halt meg 19 évesen
* ifj. Békássy Károly 1873-1878 (ők ketten egy sírban vannak)
* báró Zedlitz Emilné szül. hertelendi Hertelendy Ilona 1920-ban halt meg 70 évesen
* tekintetes békási Békássy Imréné szül. Pálffy Mária 1869-ben halt meg 73 évesen.
* tekintetes békási Békássy Imre úr 1868-ban halt meg 75 évesen
Az alsó három kövön még nincs írás. Jobb oldalon fölül félmellszobor, konzolon álló féloszlopokon csúcsív, kis tető, a táblán felirat:
* Hollán Ernő / alapító elnökének / a / magyar mérnök és építészegylet.
Az oszlopon kívül két freskó, imádkozó angyalokat ábrázolnak. A márványtáblák felirata balról-jobbra és fölülről-lefelé:
* méltóságos párucai Kolossváry Miklós 1921-ben halt meg 70 évesen
* párucai özv. Kolossváry Miklósné hertelendi Hertelendy Gizella. 1943-ban halt meg 89 évesen. A halál biztos az óra bizonytalan Készenlétben legyetek (nyitott könyv és gyertya)
* nagyméltóságú Hollán Ernő úr, 1900-ban halt meg 77 évesen
* nagyméltóságú Hollán Ernőné békási Békássy Antónia 1906-ban halt meg 75 évesen * Békássy Kálmán 1870-1871.
* özv. békási Békássy Gyuláné jobbaházi Dőry Irén 1907-ben halt meg 66 évesen.
* békási Békássy Ignácz 1795-1838
* tekintetes nedecei Nedeczky Ilona békási Békássy Gyuláné 1836-1857
vele nyugszik leánya Békássy Mária élt egy órát
* békási Békássy Gyula 1904-ben halt meg 72 évesen.
* kislődi Hollán Ernő 1904-1956.
Két kövön még nincs írás. A sírkövekre fölül egy-egy szomorúfűz van vésve.
A freskókat Závori Zoltán festette. Egy márvány lépcsőfok van az ülések előtt, baloldalon márvány emlékmű békási Békássy Ernő es. és kir. kamarás huszár kapitány emlékére, aki 1914. augusztus 23-án medvedovice mellett hősiesen harcolva elesett ugyanott lett eltemetve. Az oltáron bal oldalon Jézus szíve szobor. Az oltár faragott fa, aranyozott díszítéssel, rajta négy gyertyatartó. Az oltár egy fa pódiumon áll. A harang miatt van egy csak létráról megközelíthető karzat.
Keresztboltozat van belül, amit négy 3/4 kör-oszlop tart. Belül a fal halványlila, keki színűre mázolt padok és oszlopok ( az oltár mögött halványzöld a fal )
A kápolnában kb. kettő havonta a család még élő tagjai szentmisét tartanak az elhunytak emlékére.
Lakóházak, gazdasági épületek:
Békás településformája egyutcás, szalagtelkes falu, azaz egymás mellett fekvő keskeny, hosszú belső telkei hosszanti oldalukkal érintkeznek, így alkotnak többszöri sorozatot. A beépítésekfésűs elhelyezkedésűek. Általános az utcavonalra való építés, bár az újabb épületeknél (Ady Endre utca) kis előkert is megjelennek. A régi lakóházzal összeépítve, a ház mögött istálló, gazdasági épületek. Az épülettel szemben ólak, kút, kiskert található. A telek hátsó része leválasztva, ez a terület művelés alatt áll.
Hagyományos a kő építkezés, később az égetett téglafalazat. A hagyományos épületek tetőszerkezete a keresztgerendákra ültetett nyeregtető, esetleg oldalszelemenen erősítéssel. A födémszerkezet felül borított porfödém, zsuppal, illetve náddal fedve. Napjainkban csak égetett cseréptetőt, illetve palát látni a házakon. Igen kevés számú régi lakóházállománya jelenleg nem régibb 100 évesnél, általában az 1900-as évek után épültek.
* Lakóházainak számának alakulása: 1869-ben 37, 1870-ben 35, 1910-ben 68, 1930-ban 72, 1941-ben 78, 1949-ben 92 lakóépült, 1960-ban 97 lakóépület, 2006-ban 95 lakóépület.
* Nyilvántartásban vett lakóépületek:
- Rákóczi Ferenc utca 29. sz. (1930). Hrsz.
- Rákóczi Ferenc utca 54. sz. Hrsz: 73. (H)
- Rákóczi Ferenc utca 59. sz. Hrsz: 136. (H)
- Rákóczi Ferenc utca 86. sz. Hrsz: 107.
- Rákóczi Ferenc utca 106. sz. Hrsz: 126. (H)
- Rákóczi Ferenc utca 110. sz. Hrsz: 129. (H)
- Rákóczi Ferenc utca 70 és 72. sz. (1929 és 1930) Hrsz: 89 és 90.
- Ady Endre utca 4. sz. Hrsz: 151/1. (H)
* Helyi védelemre javasolt lakóépületek: (H)
Megjegyzés:
* Javaslatunk a helyi védelemről csak informatív jellegű. A helyi védelemről szóló határozat meghozatala előtt javasolt a kiemelt örökségi értékek szakmai vizsgálatát elvégezni, melynek függvényében a védelemre kijelölt emlékek listája megváltozhat. Az épületekről és motívumaikról részletes fotók és rajzok készítendők, azok az engedélyezési terv részét kell, hogy képezzék.
* A helyi védelem alatt álló köz- és lakóépületek külső megjelenését, utcai és udvari homlokzatuk stílusjegyeit, oromfalakat, oszlopos tornácokat, nyílászárókat meg kell tartani.
1. Lakóház. (H)
Címe: Rákóczi út 54.
Hrsz.: 73.
L e í r á s: Feltehetően téglából épült lakóépület. Falazata vakolt, fehérre meszelt. Falazatának lábazata sötétebb, szürkés színű. Alaprajzát tekintve egysoros, háromosztatú (szoba, konyha, kamra) épület, egy központi bejárattal. A födémszerkezet feltehetően a falra fektetett gerendákra támaszkodik. Tetőszerkezete valószínűleg szelemenes. Tetőformája kontyos tető, héjazata tetőcserép, rajta két padláslyukkal. Utcafrontján valószínűleg négy ablak. Ablakai kapcsolt gerébtokosak, kétrétegűek, kétharmad-egyharmad arányban osztottak, két nyílószárnyasak, felső harmadukban hármas tagolásúak. Terméskőre épült, magas falazatú, fehérre meszelt kerítése a homlokzat vonalánál kijjebb épült, megtöri az utcaképet. Az utcakép laza sorházas beépítésű, vagyis az épületek hossziránya megegyezik az utcával, széles frontjukkal fordulnak kifelé, a járdáig nyúlóan, de rövid oldalukkal nem érintkeznek.
2. Lakóház. (H)
Címe: Ady Endre u. 4.
Hrsz.: 151/1.
L e í r á s: Feltehetően téglából épült lakóház. Falazata vakolt, sárgára festett. Alaprajzát tekintve egysoros, háromosztatú (szoba, konyha, kamra) épület, egy központi bejárattal, vagy külön bejáratú helyiségekkel. A födémszerkezet feltehetően a falra fektetett gerendákra támaszkodik. Tetőszerkezete valószínűleg szelemenes. Tetőformája nyeregtető, héjazata tetőcserép. Utcafrontján két szalagkeretes ablak, és egy szalagkeretes ajtó. Homlokzatát az oldalfal tetőzetének vonalánál magasabbra falazták. Az ilyen jellegű homlokzat-kialakítás a tetőzet és a falazat arányainak megbontásával a falazatot teszi hangsúlyossá. Homlokzata felett, a tető alsó vonalának két sarkán egy-egy négyszögletes keresztmetszetű, kis gombban végződő oszlopdísz (sarokrizalit). Az utcakép utcavonalas beépítésű, vagyis az épületek oromzata az utcáig nyúlik. Felújításra szorul.
3. Lakóház. (H)
Címe: Rákóczi u. 59.
Hrsz.: 136.
L e í r á s a: Feltehetően téglából épült lakóház. Falazata vakolt, sárgára festett. Falazatának lábazata szürkés színű. A födémszerkezet feltehetően a falra fektetett gerendákra támaszkodik. Tetőszerkezete valószínűleg szelemenes. Tetőformája sátortető, vagy kontyos tető, héjazata tetőcserép. Utcafrontján két szalagkeretes ablak. Ablakai kapcsolt gerébtokosak, kétrétegűek, kétharmad-egyharmad arányban osztottak, két, felső harmadukban egy nyílószárnyasak. Homlokzatán oszlopos rendszerű vakolatdísz. Vakolatdíszei és ablakainak szalagkerete fehérre festett. Homlokzatához közvetlenül illeszkedő vaskapujához vaskos, téglaépítésű, magasra falazott, sárgára festett széles oszlop csatlakozik. Az utcakép utcavonalas beépítésű, vagyis az épületek oromzata az utcáig nyúlik. Felújításra szorul.
4. Lakóház. (H)
Címe: Rákóczi u. 110.
Hrsz.:129.
L e í r á s a: Feltehetően téglából épült lakóház. Falazata vakolt, fehérre meszelt. Falazatának lábazata szürkés színű. A födémszerkezet feltehetően a falra fektetett gerendákra támaszkodik. Tetőszerkezete valószínűleg szelemenes. Tetőformája nyeregtető, héjazata tetőcserép. Utcafrontján két szalagkeretes ablak. Oromzata háromszög alakú, téglaépítésű, fehérre meszelt, macskalépcsős, farkasfogas kontúrkiképzésű. Rajta kb. a torokgerenda magasságában két keretbe foglalt szellőzőnyílás. Oromzatának díszítése eklektikus jellegű, oromzatának két felső széle és a szellőzőnyílások kerete vakolt kőutánzat. Az oromháromszög alatt vakolatpárkány. Az utcakép utcavonalas beépítésű, vagyis az épületek oromzata az utcáig nyúlik. Felújításra szorul.
5. Lakóház. (H)
Címe: Rákóczi út 106.
Hrsz.: 126.
L e í r á s a: Feltehetően téglából épült lakóház. Falazata vakolt, utcai homlokzata rózsaszínre festett, oldalfala és oromzata fehérre meszelt. Falazatának lábazata szürkés színű. A födémszerkezet feltehetően a falra fektetett gerendákra támaszkodik. Tetőszerkezete valószínűleg szelemenes. Tetőformája nyeregtető, héjazata tetőcserép. Utcafrontján két szalagkeretes ablak. Homlokzatán fehérre festett lizénák. Oromzata háromszög alakú, téglaépítésű, fehérre meszelt, macskalépcsős, farkasfogas kontúrkiképzésű. Rajta kb. a torokgerenda magasságában két keretbe foglalt szellőzőnyílás. Oromzatának díszítése eklektikus jellegű, vakolatdíszes. Az oromháromszög alatt vakolatpárkány, rajta tetőcserép.
Az utcakép utcavonalas beépítésű, vagyis az épületek oromzata az utcáig nyúlik.
Térplasztika:
Egyházi jellegű kisplasztika (Kőkeresztek, köztéri szobrok):
A településen egyetlen útszéli kereszt, illetve a temetőben két fakereszt található. Az útszéli kereszt a Rákóczi Ferenc utcában, a kastélypark előtt elhaladó országút bal oldalán áll. Felirata nincsen. A durva mészkőből faragott kereszt kőrakást utánzó alsó része fölött egyszerű kereszt látható, rajta öntöttvas korpusszal. A keresztet lándzsás vasrács veszi körül. Stílusjegyi szerint a két világháború között állíthatták. A helyi hagyomány szerint ezen a helyen 1788-ban, a falu katolizálásakor állítottak itt egy keresztet. A temetőkeresztet a 20. század közepe táján állíthatták. A régebbi temetőrészben, karéjos szárvégződésű fakereszt, bádog INRI-táblával és korpusszal. Krisztus fejének még festett részletei is kivehetők. A hullámos bádogtetőt mai állapotában csak a keresztmerevítőkkel erősített szegélyszalagok alkotják. Az újabb temetőrészben is áll egy egyszerű fakereszt, domborművű öntöttvas korpusszal.
A világi jellegű térplasztika a Polgármesteri hivatal előtt, a harangláb falára elhelyezett II. világháborúban elesettek neveit megörökítő emléktábla képviseli, melyet Lovasi János kőfaragó készített és 1995-ben avattak fel.
Temető és sírjelei:
A temető a településtől északra, a 100. 101. és a 102. hrsz-ú ingatlanokon kapott helyet. A temető bővítése nem szükséges. A temetőben ravatalozó is van. A temető hosszú távú kapacitásokkal rendelkezik, így a szabad területek felparcellázásával a felmerülő igényeket ki tudja elégíteni. A területen a zöldfelületi jelleg erősítendő. A sírköveken olvasható legkorábbi halálozási évszám 1838.
A temetőhöz vezető út végén áll a neogotikus temetőkápolna, mögötte a birtokos Békási Békássy család négy síremlékével. Az út keleti oldalán az egyik fakereszt körül ritkásan mintegy két tucatnyi síremlék található, hagyományos, kereszttel koronázott, vörös mészkő, márvány, műkő táblák, gránit, márvány obeliszkek, újabb műkő emlékek (ezen a részen a sírköveken olvasható legkorábbi halálozási évszám 1869). Ettől északra, lekerítve található a ma is használt temető a másik fakereszt körül, ezt az I. világháború után vehették használatba.
Síremlék: Vörös mészkő. A félköríves oromzatban szomorúfűz alatt a sírhant ábrázolása, kereszttel koronázott, szív alakú sírkővel, ebben kétsoros felirat: T. N. V. / B. Békássy. (=Tekintetes nemzetes vitézlő Békási Békássy). A szalagkeretes felső lezáró részben kőrakásból növő, magas kereszt ábrá-zolása, IHS Krisztus-monogrammal. A síremlék tábláján kiugró tükörben felirat: Tettes Nztes Vitézlő Békási / Békássy Ignátz Úrnak, több N / Megyék Tábla Bírájának emlékül. / A szorgalom iparfait / így dúlja kora halálod/ Az életnek virágjait / Sírban temetve találod / Született 1795ik Évi Július 24én / megholt 18381k Évi Febr. 5-11.
Sírkő: Vörös mészkő. Akrotérionos timpanonnal lezárt, talpas kereszttel koronázott, nagyobb méretű tábla. Nedecei Nedeczky Ilona, Békási Békássy Gyuláné (+1853) síremléke.
Sírkövek: Vörös mészkő sírtáblák az előbbi kettő mellett, Békási Békássy Imre, Vas megye első alispánja (+1868) és Békási Békássy Imréné, született Pálffy Mária (+1869) emlékére.
I. g. ) Védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt örökségi értékek.
a. MŰEMLÉKEK. Védelem alatt álló műemlékei:
Országos védelemmel bíró műemlék nincs.
b. HELYI VÉDELEMre javasolt örökségi értékek.
Megjegyzés: Az alábbiakban felsorolt örökségi értékek bemutatása informatív jellegű, országos-, illetve helyi védelem alá történő helyezésük előtt a szakszerű vizsgálatuk javasolt, így a védendő helyi értékek száma ennek függvényében fog végleges formában alakulni. A helyi védelem alá helyezendő köz- és lakóépületek külső megjelenését, utcai és udvari homlokzatuk stílusjegyeit, oromfalakat, oszlopos tornácokat, nyílászárókat meg kell tartani. Az épületekről és motívumaikról részletes fotók és rajzok készítendők, azok az engedélyezési terv részét kell, hogy képezzék.
A 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletre hivatkozva, felhívjuk az érintettek figyelmét arra a lehetőségre, mely szerint Helyi védelemben, mind területi, mind egyedi érték egyaránt részesülhet. A védelmet a szabályozásban, vagy önálló, a helyi védelemről szóló rendeletben lehet biztosítani.
* Helyi védelemre javasolt épületek:
1. – Harangtorony. (Protestáns). Rákóczi Ferenc u. 13-15 sz. ház előtt.
2. – Harangtorony. (Római katolikus). Rákóczi Ferenc u. 50 sz. ház előtt.
3. – Hollán-család kápolna a temetőben. Községi temető. Hrsz: 101.
4. – Békási-Vécsey kastély. Rákóczi Ferenc u. Hrsz: 248.
5. – Kápolna a kastélyparkban. Rákóczi Ferenc u. Hrsz: 21.
6. – Lakóház. Rákóczi u. 54. sz. Hrsz: 73.
7. – Lakóház. Ady E. u. 4. sz. Hrsz: 151/4.
8. – Lakóház. Rákóczi u. 59. sz. Hrsz: 136.
9. – Lakóház. Rákóczi u. 110. sz. Hrsz: 129.
10. – Lakóház. Rákóczi u. 106. sz. Hrsz: 126.
I.h.) Természeti örökség emlékei:
Békáson országos, vagy helyi jelentőségű védett természeti terület nem található.
Védendő külterületi részek a közigazgatási terület északi-északnyugati részén, valamint a Bittva-patak mentén található természeti területek. Természetvédelmi szempontból értékes nedves élőhelyek tartoznak ide.
Az érzékeny természeti területként nyilvántartott külterületi részek a közigazgatási terület egészét magukba foglalják. Az érzékeny természeti területekre (ÉTT) vonatkozó szabályokat a 2/2002 KÖM-FVM rendelet határozza meg. Az ÉTT bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészeken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.
Fontos ökológiai folyosó a Bittva-patak a hozzá kapcsolódó part menti kísérő sávval, valamint a közigazgatási területet csak rövid szakaszon érintő Marcal-folyó. A Bittva mentén egyes részeken jelentős a patakkísérő fás-cserjés sáv, máshol szakaszosan jelenik meg.
A védendő értékeken kívül fontos szerepet töltenek be az ún. ökológiai kiegyenlítő felületek. A nagy kiterjedésű szántók között a növény- és állatfajok menedékei. Jelen esetben az ökológiai kiegyenlítő felületek közé tartoznak a mezőgazdasági területek szegélyén, utak, árkok mentén húzódó fasorok, cserjesávok, illetve a belterülete övező kisebb kiterjedésű gyepterületek. A fajok természetvédelmi értéke nem magas, de ezek a területek ökológiai szempontból annál fontosabbak. A településen rendkívül fontos ezeknek a fás, cserjés állományoknak védelme, pótlása, mert a közigazgatási területen alig találhatók nagyobb erdő- és gyepfoltok. Nagy az összefüggő, homogén szántók aránya, amelyeket nem osztanak meg fasorok, erdősávok.
* Békás község egyedi természeti értékei:
- Egykori Vécsey-kastély (volt nevelőotthon) parkja
- Koros nyárfák a kápolna délnyugati oldalán
- Idős fasor a belterülettől délkeleti irányban lévő legelőterületen
I. i.) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggés-rendszerében:
Békás öt régészeti lelőhelyei közül, egy kivételével, külterületen találhatók, ezért a belterületi rendezés nincs rájuk hatással.
A régészeti lelőhelyek túlnyomó többségén mezőgazdasági művelés folyik. Ez közvetlenül nem semmisíti meg ugyan a lelőhelyeket, de hosszú távon észrevehető és visszafordíthatatlan károsodást okoz bennük.
A település kialakult településszerkezetét, úthálózatát, telkek beépítését a településrendezési tervek készítésénél megtartották a tervezők.
A helyi értékvédelem figyelembevételével a jellegzetes falukép megőrzését úgy szándékszanak biztosítani, hogy a meglévő utcarendszer nem kerül szabályozás alá, az épületek kialakításánál előírják a hagyományos (természetes) építőanyagok alkalmazását, az épületek külső megjelenésének (utcai homlokzat, díszítő motívumok) megtartását. A községet a rendezési terv falusias lakóövezetbe sorolja.
Az épített örökség emlékei és környezetük általában megfelelő állapotban vannak. Római katolikus temploma jó karban, régebbi lakóépületei közül több felújított állapotban van, látni egy-két szépen megőrzött, illetve felújított lakóházat a faluban, de vannak olyan régi épületek is, amely felújítást igényel(ne). Községi temetője rendezett, ápolt.